Podolin város a Poprád folyó völgyében fekszik, a Szepesi-Magura, Liptó-Szepesi-medence és Lőcsei-hegység háromszögében. Okiratban először 1235-ben említik. 1412-ben Zsigmond király királyi várossá emelte, majd rögtön lengyel zálogba adta. A város falakkal volt körbevéve, a városfalakon belül volt egy - ma már nem létező - gótikus vár is.
Miután 1772-ben a lengyel zálogból visszakerült a Magyar Királyságba, lassan elvidékiesedett.
A városban található Szűz Mária Mennybemenetelének gótikus temploma 1298-ból, gótikus és barokk stílusú belső berendezéssel, valamint 1360 és 1430-ból származó értékes gótikus festményekkel; továbbá egy reneszánsz stílusú harangláb, a 13. századból származó Szent Anna kápolna, és az 1642-ből származó piarista kolostor.
