A Magurántúli régió (Región Zamagurie) Szlovákia legkisebb turista vidéke. Régebben a Magas-Tátrával (Vysoké Tatry) együtt Szepes vármegyéhez tartozott. A mai napig Lőcsétől a lengyel határig húzódó területet Felső-Szepességnek (Horný Spi) nevezik. Ma az ólublói (Stará źubovňa) járás és a késmárki (Kemarok) járás egy része alkotja, északról a lengyel határ a Dunajec és Poprád folyók a Pienini-hegységgel, a Szandeci-Beszkidek (źubovnianska vrchovina), délnyugaton a Szepesi-Magura (Spiská Magura), délen pedig a Lőcsei-hegység (Levočské vrchy) határolja. A Szepesi-Magura gerince mögött elszigetelt táj rendkívül vonzó, nagyon sok látogatót babonázott meg természeti szépségeinek rendkívüli gazdagságával, egyedi népi építészeti stílusával és gorál népességének élő szokásaival.
A természet szépsége és a helyi gorál lakosság jószívűsége és vendégszeretete a vidéket a nyugalom és pihenés keresett oázisává varázsolják. A Magurántúli régió közigazgatási központja a 16 ezer lakosú Ólubló (Stará źubovňa). Ólubló egy tipikus történelmi város, négyszög alakú főtérrel, megkímélt polgári házakkal, az eredetileg korai gótikus stílusú, majd barokk stílusban átépített 13. századi templomával. A város fölött emelkedik a 13. században épített Lublóvár, amelyben ma a Járási szépművészeti galéria és a Honismereti múzeum található. A vár alatt találjuk a Népi építészeti múzeumot. A várostól északra helyezkedik el Hársád (Litmanová) község, amely ma a régió leglátogatottabb helysége (Boldogasszony megjelenése). Turisták által a Magurántúli régió legvonzóbb része Alsólehnic (Červený Klátor). A falu és az üdülőövezet neve a karthauzi szerzetesek által a 14. század elején állapított kolostorral függ össze (a kolostor formázott párkányát, falait, bordáit vörösre festették - innen a Vörös Klastrom név). A település Koronahegyfürdő (Červený Klátor-kúpele) beosztott részében található a Pienini Nemzeti Park igazgatósága. Minden év júniusában itt tartják a hagyományos magurántúli néprajzi ünnepségeket, szeptemberben pedig a Nemzetközi pienini vízi szlalomot.
A védett természeti kincsekből említésre méltók a Haligóci-sziklák (Haligovské skaly), Kőtiszafa helyet, ahol tiszafák láthatók, a Hársádi-patakot (Litmanovský potok), amelyben az eredeti halfajták megkövesedett maradványai láthatók, a Berkenyédi-szurdokot (Jarabinský prielom), amely egy szurdokvölgy 5 lépcsős vízeséssel és 6 m átmérőjű és 3 m mély vízforgókkal. A Magurántúli terület szimbóluma a vad és festői Pienini-hegység. Valójában nem nagyon kiterjedt, de a 35 km-es hosszával Középeurópa legszebb és legértékesebb területeihez tartozik. A Pienini-hegységet a Koronahegy (Tri Koruny) uralja. A hegység legnagyobb turista vonzereje kétségkívül egy romantikus tutajozás a Dunajec folyón, a Pieninin Nemzeti Park gyönyörűséges kulisszái között. A hegység szirtjeit a Dunajec határfolyó mossa, meredek vizével a mészkőben egy 8,5 km hosszú mély és keskeny kanyot alakított ki. A tutajozás legszebb része a Dunajec-áttöréstől a Erdős-patak (Lesnicky potok) áttöréséig terjed. Nyáron lehetőség nyílik fürdeni a Dunajec tiszta vizében, de horgászatra is. A jelzett ösvényeken és utakon kerékpártúrákra is nyílik alkalom. Télen a sízők találják meg a megfelelő lehetőségeket úgy lesikláshoz mint sífutáshoz (Tavas - Jezersko).
